Év elején kiruccantam Arizona mindenféle tájaira egy IndyCar/NASCAR közös hétvégére, és meglepődve láttam, hogy rengeteg Kia K4-es gurul az utakon, igaz ott a fastback, tehát a kicsit fura hátsójú, szedánnak szánt változat fogy jobban. Talán annak is köszönhető ez, hogy közel van a mexikói határ, és az autót bizony ott gyártják, ám a hozzánk érkező ferdehátú változatra is igaz ez. Nem kis feladatot kap az autó, hiszen a Ceedet váltja, ami még kifutó modellként is a flottapiac egyik kedvence volt.
Természetesen nincsenek könnyű helyzetben azok a gyártók, akik szeretnének az EU piacain is jelen lenni, miközben betartják az egyre szigorodó környezetvédelmi normákat. A Kia is alapvetően az EV4-ben látta a kompakt jövőjét, de egyszerűen még nem tartunk ott, hogy tömegesen váltsanak az alsó-középkategóriában villanyautóra az emberek. Ezért is jött képbe a K4, ami valószínűleg alapból a Ceed utódja lett volna, hiszen az USA-ban ugyanúgy jelen volt a típus, csak épp Forte néven, egy icipicit módosított arculattal. Esetleg itthon folytatták volna Ceed néven, ha nem kell kapkodni, ámbár az USA-ban is megtörtént a névváltás, de ott ezt indokolta az is, hogy az Optima utódja ott már K5 néven régebb óta fut. Szóval aggodalomra semmi ok a név láttán, ez tényleg a kompakt Ceed utódja, és négyhengeres benzinmotorral is elérhető.
Formaterve jól illeszkedik a Kia jelenlegi formanyelvébe. Az elsőre talán kaotikusnak tűnő vonalak hamar összeállnak vagánnyá. Ezt úgy értem, hogy ha néhányszor alaposabban elpihen rajta az ember szeme, utána már egésze megkedveli a formatervezők ámokfutását. Mert összességében jók az arányai, a fényszórók elöl és hátul is szélesebbnek láttatják a valóságosnál. Pedig méretei hasonlóak a Ceed dimenzióihoz, de azért megnőtt egy kicsit. Tengelytávolsága 3,72 méter, a kasztni hossza 4,44 méter, szélessége 1,85 méter, a magassága pedig 1,43 méter. Ez azt jelenti, hogy a Ceedhez képest 2,7 centivel hosszabb a tengelytáv, továbbá 7,5 centivel hosszabb a karosszéria és szélességben is 5 centit hízott. Viszont alacsonyabb 1,7 centivel. Ja, és a GT Line felszereltséggel kicsit más, mondhatni sportosabb.
Utastere már kevésbé extravagáns, ugyanis szintén a Kia új formanyelvén íródott, vagyis rajzolódott, ami azt jelenti ,hogyegyszerű és átlátható, márpedig ez szerintem örömre ad okot. A három részre osztott kijelző ebben is megtalálható a vezető előtti műszeregység és az infotainment érintőképernyője 12,3 colos, míg közöttük ott az 5,3 colos klímaszabályozó. Minden logikus, egyszerűen kezelhető. A háromküllős multikormány fogása jó, ergonómiája ennek is kitűnő. Az anyaghasználat hozza a kategória átlagát, többnyire kellemes tapintású, puha műanyagokkal.
Az ülések a GT Line felszereltséggel ugyancsak sportosabb karakterűek, jobb oldaltartást adnak, látványra is mutatósak a fekete-törtszürke (egyesek szerint fehér) kombinációra festett műbőr burkolattal. Hátul is kiváló a párnázottság, a lábtér pedig felnőttek számára is elegendő. A csomagtér alapból 438 literes, ami jó érték a kategóriában, de majd a kombi viszi a prímet ezzel. Ám a ferdehátúban is közel 1,3 köbméteresre bővíthető a 60/40 arányban osztott hátsó ülések lehajtásával.
Végtelenül örültem az 1,6 literes, négyhengeres benzinmotornak, ami ebben a GT Line modellben 180 lóerőt tudott, de kapható 150 lovas változatban is. Szerintem az is elég, hiszen a hétgangos, duplakuplungos sebességváltóval a kényelem a lényeg, nem a kanyarvadászat. Nem is reagál annyira élénken a váltó, miközben persze szinte észrevétlen a fokozatok közötti átmenet. A 265 Nm forgatónyomatékot már 1500-as fordulattól tudja, de a 180 lóerőhoz hatezerig kell forognia. Vagyis kéne, de ezt ritkán engedi magától a váltó, amit mondjuk nem is sajnálok annyira, mert a tesztfogyasztás klasszikus vegyesben így is kerek 9 liter lett. Azonban biztos vagyok benne, hogy a 150 lovasváltozat már jóval kevésbé iszákos, viszont az egyliteres változatokat nem feltétlenül merem ajánlani azoknak akik tényleg sokszor utaznak egész családdal. A kormányzás egyébként pontos, a rugózás inkább feszesre hangolt, hátul igényes multilink felfüggesztéssel, elöl a szokásos MacPherson megoldással.
Mibe kerül?
Hát, aki 10 millió forint szeretne K4-est, mindenképp az egyliteres modelleket tudja hazavinni, de aki hajlandó megfizetni a jóval kellemesebb karakterű négyhengeres erőforrást, legalább 11 millió forintos kiadással tervezzen, és ez igazából manapság már egészen korrekt árnak nevezhető ebben a kategóriában. Aki pedig nem tud a GT Line és a legerősebb motor nélkül élni, még mélyebben kell a zsebébe nyúljon, mert ez 12 479 000 forinttól indul és tovább növelhető valamelyik látványos metálfényezéssel közel 300 ezer forintért, vagy az Elite csomaggal, ami Head-Up kijelzőt , keresztirányú forgalomfigyelőt véstfékkel, holttérfigyelő kamerarendszert,
oldalsó parkoló radart és 360 fokos kamerarendszert ad 700 ezer forintért. Ezeket is beleszámítva a tesztautó már 13 millió forint felett jár, de manapság ez az ára egy rendes motorral felvértezett alsó-köépkategóriás ferdehátónak. Az igazi nagy durranás azonban a kombi lesz a Kia ígérete alapján.
