A piac árait végigpörgetve nem lenne elrugaszkodott tipp 13 és 15 millió forint közé saccolni ezt az Octaviát, de ennél jóval olcsóbban kínálják a csehek
Az Octavia annak idején az egyszerűség, illetve a kiváló ár-érték arány képviselője volt az újautó-piacon, ám az évek során mindez a feledésbe merült. A típus népszerűségének kitörésekor felfigyeltek rá a cégek, a vásárlók igényeinek növekedésével kikerültek a kínálatból a legfapadosabb változatok, a cseh márka folyamatos szintlépéseivel pedig egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a minőségi részletek és a kényelmi funkciók. Így fordulhat elő, hogy a legtöbb hazai magánvásárló egy idő után már nem is gondolkozott Octavián, a típus beleért a „nem elérhető kategóriába.
Maga a műszakiság továbbra is változatlan, a jelentős árnyeséshez nem kellett az alapoktól átdolgozni a Golf-alapú, szedán sziluettel kecsegtető, ám valójában ötajtós karosszériát. Sőt, még acélfelnikre sem kellett váltani, bár a 16 colos, egyszínű aluszett azért jócskán visszahozza a 10-15 évvel ezelőtti nosztalgiát. Első ránézésre tehát egyáltalán nem lóg ki a lóláb, a parkolóban mellette állva biztosan nem szúr majd szemet senkinek, hogy ez a 9,5 millióról induló változat.
Sokkal komolyabb meglepetés azonban, hogy az utastérben sem tűnnek fel abszurd spórolások. Persze, színeket hiába vársz, de a szürkének több árnyalata is megjelenik, illetve a különböző textúrák is feldobják a hangulatot. Félve tapogattam körbe, de nem kellett csalódnom: főként keményebb, de már habosított, nyomogatható műanyagokból építkeztek a csehek. Az utastér a kisebb képernyőt és néhány extra kütyüt leszámítva azonosnak tűnik a korábbi Octavia Joy tesztautóval, ez a kabin azonban közelebb áll az extrák nélküli kiadáshoz. Fontos viszont, hogy megmaradt a nagyfelbontású kijelző a sofőr előtt is, és bár akadnak vakgombok, egyáltalán nincs teleszórva velük az utastér.
Az autó olcsóságát most is a kézi sebességváltó leplezi le, ám kizárólag azért, mert manapság már ritka a manuális opció. A hat fokozat kiosztását hirdető váltógomb kialakítása ugyanis még mindig kellemes és ergonomikus, ráadásul a kuplung működése és a kapcsolási érzet is egy korrekt váltót sejtet. Automata kizárólag lágy hibridként kérhető a benzinmotor mellé, a csomag felára 700 ezer forint. A rögzítőfék viszont alapáron is automata, ráadásul auto hold funkciót is kapott, ami tökéletes kiegészítés a manuális sebességváltó mellé.
A helykínálat mindkét sorban kiemelkedő, illetve az ülések anyagminőségén és párnázottságán sem látszik a 10 millió környéki ár. Kellemes meglepetés volt számomra az állítható deréktámasz is, illetve összességében a sofőrülés, a könyöklő és a kormány helyzetének testreszabhatósága. A második sorba szellőző és pohártartós könyöklő is jutott, de harmadik klímazónát csak felárért kínál: szerintem ez egy teljesen korrekt kompromisszum a végösszeg fényében. Nem okoz meglepetést a csomagtartó sem, amely továbbra is hatalmas, ráadásul kiválóan pakolható az ötajtós kialakításnak köszönhetően.
A géptető alatt egy elektromos rásegítés nélküli, 1,5 literes, négyhengeres TSI lapul. Ráadásul 150 lóerővel: a leggyengébb, 116 lóerős változat jelenleg nincs is a kínálatban, pedig az is bőven elég lenne ebbe az 1,3 tonna alatti karosszériába. Nekem kimondottan tetszett a 16 colos felnigarnitúrával a rugózása, a magyar utakon éppen erre van szükség. Sokkal fontosabb viszont, hogy mivel ez nem egy magas orrú SUV, így még akár értelmes fogyasztásra is képes a hagyományos erőforrás. Városban persze megjön az étvágya, nagyobb dugóban akár a 8-9 litert is kérheti, országúton azonban 4 és 5 liter között mozog, míg autópályán, 130-ra állított tempomattal 5,5 liter környékével is beéri. Így a teszthét végére 6,1 literes átlagot hozott a visszatankolás alapján, ami a sok autópályázást is figyelembe véve dízeleket közelítő érték.
Összességében tehát még mindig egy kiemelkedő ajánlat az Octavia Joy. Ha választanom kellene a 10 millió forint alá befaragott Hyundai Tucson és eközött, akkor én biztosan az Octaviát vinném. Pedig a koreai opció sem volt rossz, de a csehek ajánlata minőségibbnek, magasabban extrázottnak tűnik. Ennek a titoknak azonban egyszerű a nyitja: bár ez a legolcsóbb Octavia, ez közel sem a fapados változat.
A cseheknél ugyanis jelenleg a felszereltségi szintek tartalma és ára egyáltalán nincs összhangban.
A legolcsóbb, acélfelnis, még szürkébb utastérrel és olcsóbb lökhárítókkal rendelkező Essence változat kedvezménnyel 10,23 millió forintról indul, míg a Joy alapjául is szolgáló, már stílusosabb, magasabban felszerelt Selection csomaggal már csak 10,01 millió forint a kedvezményes ár. Tartalmilag ezek felett, de árban alattuk következik a Joy, amely a Selection szint extráin túl még fűtött első szélvédőt, illetve fűtött bőrkormányt is kínál 9,45 millió forintért.
Ahogy azt már említettem, ez az autó rendelkezik még néhány, feláras tétellel: a drágább hátsó lámpákat és futófényes indexeket is tartalmazó csomag 274 ezer forinttal, a teljes értékű pótkerék 69 ezer forinttal, a grafitszürke szín pedig 210 ezer forinttal dobja meg az árat, így a látható extrákkal máris kereken 10 millió forintra ugrott az ár. Akadnak azonban láthatatlan extrák is a tesztautón, például a hátsó oldallégzsákok, a proaktív biztonsági rendszer, illetve a vonóhorog-előkészítés is, ezekkel már 10,33 millió forint fölé emelkedik a végösszeg. A 10 millió forintért magasan felszereltnek tűnő Octavia titka tehát egyszerű: a fapados változat helyett a harmadik felszereltségi szintet kínálják a csehek akkora kedvezménnyel, hogy ez legyen a legolcsóbb változat. Mindez persze a piaci logika szabályait aligha követi, ellenben arra biztosan alkalmas, hogy ismét becsalogassa a szalonba az Octavia iránt érdeklődő magánvásárlókat.
